2010. március 27., szombat

Tar Sándor: A térkép szélén

Többnyire a rendszerváltás után munkanélkülivé váltak, lecsúszott egzisztenciák, alkoholisták, elváltak, hajléktalanok, a társadalom perifériájára szorult emberek a főszereplői Tar Sándor 2003-as novelláskötetének. A 16 történet többnyire kilátástalan élethelyzetben jeleníti meg szereplőit. Van, aki rezignáltan beletörődik sorsába, jobb híján sodródik az árral, egyesek meg próbálnak küzdeni, de általában kevés sikerrel. A valós életről, közelmúltunkról szólnak ezek a novellák, mégpedig alulnézetből, azaz a szerencsétlenebb, kiszolgáltatottabb rétegek, egyszerű munkások, elszegényedett munkanélküliek lepukkant, reményvesztett életek megjelenítésével. Bemutatja a rendszerváltás következményeinek igazságtalanságait (elbocsájtások, elszegényedés), és a dolgozót emberszámba sem vevő új tulajdonosokat egyaránt. Megrendítően ábrázolja a kilátástalanságban felnövő fiatalokat, és a méltóságukat vesztett, az élet megpróbáltatásaival küzdő nőket is. Helyenként a szerelemnél nagyobb úr az éhség, és előfordul, hogy a kannás bor segít a szexuális tapasztalat megszerzésében. Szerencsére a humort, iróniát sem nélkülözik az írások.

Tar Sándor saját tapasztalatait is beleírta a történeteibe, hiszen szegényparaszti családban nőtt fel, majd gépipari technikus volt egészen 1992-es elbocsájtásáig, onnantól pedig munkanélküliként tartotta magát számon. A Hajdúságban élt, amely eleve az ország szegényebb régióihoz tartozik, így hát kis magyar szociográfiáihoz volt honnan gyűjteni az ötleteket.

A történetek szereplőit nagyszerűen ábrázolja a szerző, szinte érezni a könyvből izzadságuk és az olcsó bor szagát. A kisvárosi környezetemben szintén találni a novellák figuráihoz hasonló karaktereket. Bizony, ezek a társadalom perifériájára szorult emberek is a közelmúltunk hús-vér szereplői. Ez is a mai magyar valóság, de egyáltalán nem show, és esetükben tényleg a lét a tét.
Egy-két novellát némileg befejezetlennek találtam, az emberábrázolások viszont kiválóak, és a humor, az irónia is tetszett. Összességében jó kis szociográfia.

Értékelés: 4/5

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mi van veled?

Ildy írta...

Olvasd el A mi utcánkat is! Én meg majd ezt:)

aron írta...

:)