Elöljáróban annyit, hogy nem egyszerű olvasmány az itt vázolt könyv, hihetetlen képi világgal, filozófiával, bölcselettel. Örülök, hogy találkoztam vele. Bevallom, tükröt mutatott nekem is, és nyugodtan nevezhetem beavató könyvnek.
Ha valaki igazán olvasott, művelt, annak általában vannak bizonyos ideái, elérendő eszméi, amiket szembe állít a földi létezésből fakadó hibákkal, igazságtalanságokkal. Ezek közt az eszmék és a valóság között azonban szinte elérhetetlennek tűnő, áthidalhatatlan távolságok vannak. A könyv főszereplője, Harry Haller egy 50 éves humortalan, abszulútumra törekvő, szenvedő entellektüell, akit rettenetesen frusztrál ez az ellentét. Feszültségét alkohollal csillapítja, irtózik minden kispolgári dologtól, ami nem magasztos, ugyanakkor saját magát is mélyen megveti, mert teljesen nem fordulhat el ezen dolgoktól neveltetése és az élet szükségszerű dolgai miatt. A fentiek miatt két ellentétes részre osztja lelkét: a civilizált, művelt, szelíd tudós és mellette a mélyből fel-feltörő vad, kaotikus fenevad. Már majdnem eljut az öngyilkosságig, ám ekkor Hallert szenvedéseinek ördögi körforgásából lélekvezetői: Hermina, a kéjhölgy és Pablo, a zenész mozdítja ki. Segítségükkel alámerül lelke káoszába, felszabadítja, kiéli és újrarendezi az életében elfojtott vágyakat. Felhagy öngyilkossági terveivel és készen áll a továbblépésre a halhatatlanok felé.
Amiben ez a nagyszerű könyv engem mindenképpen megerősített:
Itt a Földön, mi, emberek, magunkban és körülöttünk, mindenütt az ellentétek harcát éljük meg és tapasztaljuk. Talán nem véletlen, hogy azért vagyunk mindannyian itt, a különböző hatásoknak kitéve, hogy azok addig csiszoljanak bennünket, míg lelkünk fényessé nem válik, míg tapasztalatok útján meg nem érik egy magasabb fokozatra. Természetesen rengeteg szenvedés, fájdalom és megpróbáltatás kíséri itteni utunkat. Ahhoz hogy mindezt el tudjuk viselni, megfelelő önismerettel, humorral ajánlott élni az életünket, beavatottként vagy hívőként pedig hatalmas erő az a tudat, hogy létezik egy magasabb szféra, melyben az ellentétek egységgé oldódnak fel.
Értékelés: 5/5
Ha valaki igazán olvasott, művelt, annak általában vannak bizonyos ideái, elérendő eszméi, amiket szembe állít a földi létezésből fakadó hibákkal, igazságtalanságokkal. Ezek közt az eszmék és a valóság között azonban szinte elérhetetlennek tűnő, áthidalhatatlan távolságok vannak. A könyv főszereplője, Harry Haller egy 50 éves humortalan, abszulútumra törekvő, szenvedő entellektüell, akit rettenetesen frusztrál ez az ellentét. Feszültségét alkohollal csillapítja, irtózik minden kispolgári dologtól, ami nem magasztos, ugyanakkor saját magát is mélyen megveti, mert teljesen nem fordulhat el ezen dolgoktól neveltetése és az élet szükségszerű dolgai miatt. A fentiek miatt két ellentétes részre osztja lelkét: a civilizált, művelt, szelíd tudós és mellette a mélyből fel-feltörő vad, kaotikus fenevad. Már majdnem eljut az öngyilkosságig, ám ekkor Hallert szenvedéseinek ördögi körforgásából lélekvezetői: Hermina, a kéjhölgy és Pablo, a zenész mozdítja ki. Segítségükkel alámerül lelke káoszába, felszabadítja, kiéli és újrarendezi az életében elfojtott vágyakat. Felhagy öngyilkossági terveivel és készen áll a továbblépésre a halhatatlanok felé.
Amiben ez a nagyszerű könyv engem mindenképpen megerősített:
Itt a Földön, mi, emberek, magunkban és körülöttünk, mindenütt az ellentétek harcát éljük meg és tapasztaljuk. Talán nem véletlen, hogy azért vagyunk mindannyian itt, a különböző hatásoknak kitéve, hogy azok addig csiszoljanak bennünket, míg lelkünk fényessé nem válik, míg tapasztalatok útján meg nem érik egy magasabb fokozatra. Természetesen rengeteg szenvedés, fájdalom és megpróbáltatás kíséri itteni utunkat. Ahhoz hogy mindezt el tudjuk viselni, megfelelő önismerettel, humorral ajánlott élni az életünket, beavatottként vagy hívőként pedig hatalmas erő az a tudat, hogy létezik egy magasabb szféra, melyben az ellentétek egységgé oldódnak fel.
Értékelés: 5/5
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése