Daniel Keyes: Virágot Algernonnak

A gyengeelméjű Charlie Gordon zsenivé válásának, majd kezdődő visszahanyatlásának krónikája. A főhős egy kísérletben vesz részt, melyben az intelligenciáját egy operáció útján jóval átlag fölöttivé tudják növelni. Előtte az Algernon nevű egéren próbálták ki az eljárást. Az IQ-ja emelkedésével párhuzamosan azonban akik addig barátai voltak, azok elfordulnak tőle, így bár hihetetlen mennyiségű tudásra tesz szert pár hónap leforgása alatt, egy csomó új lelki problémával is szembe kell néznie Charlie-nak. A családja múltbeli viselkedését is megszeretné érteni, valamint a szerelem és szex nehéz és csodálatos problematikája is feltárul előtte. Az idő előrehaladtával azonban kiderül, hogy az operáció hatása csak ideiglenes, Algernon-on, az egéren a hanyatlás jelei mutatkoznak. Charlie kénytelen szembesülni azzal a ténnyel, hogy rá is ez vár, s az addig is szomorúan szép történet a vége felé csak még szívbemarkolóbbá válik.

Nagyon humánus, szívhez szóló, a másság iránti toleranciát hirdető mű. Mindenkinek szól.

Értékelés: 5/5

Robert Merle: Mesterségem a halál

Három okom is volt rá, hogy ezt a könyvet elolvassam. Először is, kedvelem a történelmi, ezen belül is a II.világháború idején játszódó regényeket, illetve erről az időszakról szóló dokumentum-könyveket. A másik, hogy nemrég tettem egy próbát az addig általam ismeretlen szerzővel, és a Malevil által megkedveltem. Ráadásként a Nagy Könyv első száz könyve között van, így együtt kihagyhatatlan volt számomra.

Az auschwitzi koncentrációs tábor parancsnokának fiktív önéletrajzát ismerhetjük meg gyermekkorától egészen a halálos ítéletének kihirdetéséig. A regény nagyon jól jellemzi a XX.század első felének Németországát, az akkori körülményeket és emberi karaktereket. A legelgondolkoztatóbb számomra a főszereplő szenvtelensége volt, amely a gyerekkori családi indíttatástól egészen a bitófáig változatlan maradt.

Jó könyv, Merle még olvasatlan regényei pedig továbbra is a várólistámon vannak!

Értékelés: 4.5/5

Márai Sándor: Füves könyv

"Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően."

202 gondolat, bölcselet, epigramma az életről, tapasztalásról.
Olyan, megdöbbentően pontos meghatározását adja bizonyos embertípusoknak és azok jellemzőinek, melyekre ráismertem a környezetemből is, szinte szóról-szóra.
Márai 1943-ban írt könyve a mai, és azt hiszem a jövő emberének is útmutatóul szolgál, kapaszkodót és hitet ad az egyetemes létezésben.
Újra és újra érdemes elővenni és egy-egy szakaszt elolvasni. Örülök hogy felfedeztem.

Értékelés: 5/5

Kurt Vonnegut: Éj anyánk

Ezt a könyvet direkt a bp-i vonat útra szántam elolvasni. Mivel csak 150 oldalas volt a könyvtári példányom, erre a célra igen megfelelt.

A történet megtörtént eseményeken alapul, ettől még inkább érdekesnek találtam. Egy amerikai származású, ámde Németországban felnőtt író sorsáról szól, aki a II.világháború alatt a náci propagandagépezetet szolgálta, rádiós műsoraival. E műsorokkal ugyanakkor az amerikaiakat is segítette bizonyos információk megszerzésében, hiszen beszervezett ügynökük volt. A háború után menekülni kénytelen Németországból és elkezdődik a kálváriája bujkálással, újabb kémek felbukkanásával, majd feladja magát az őt kereső izraelieknek. A történet maga is izgalmas, de méginkább tetszett, ami mögötte van, hogy az emberi butaság és őrület népcsoportoktól, vallásoktól, eszméktől független, egy tőről fakad.

Értékelés: 5/5